https://www.pecsistop.hu/tartalom/cikk/nyilt-levelben-tiltakoznak-wass-albert-ellen
Nyílt levélben tiltakoznak Wass Albert ellen
- szeptember 25 | 07:28
Nyílt levélben kéri öt tanár Pécsett a városvezetőséget, hogy a Marx utcanevet ne Wass Albert után kereszteljék át. A levél írói szerint a mostani és az új névadó is borzolhatja a kedélyeket a jobb és baloldali diktatúrák áldozatainál. Javaslatuk szerint Márton Áron erdélyi püspök után kellene elnevezni a kérdéses utcát.
Nyílt levelet fogalmazott meg öt tanár Pécsett a városvezetőségnek, amelyben a tervezett utcanév-változtatások egyike, a Wass Albert utca ellen tiltakoznak. Indoklásuk szerint elfogadható Marx lecserélése egy kommunista diktatúrától szenvedett országban, de hogy Wass Albert nevét viselje az út, azt nem tartják jó döntésnek, mivel az erdélyi író nyíltan antiszemita nézeteket vallott, és Magyarország polgárai közül rengeteget hurcoltak el megsemmisítőtáborokba az 1940-es években.
Éppen emiatt inkább Márton Áron erdélyi püspök személyét javasolják névadónak, mivel az egyházi személy nyíltan kiállt mind az antiszemitizmus, mind pedig a romániai kommunista diktatúra ellen.
A nyílt levelet változtatás nélkül közöljük.
"Tisztelt Polgármester Úr!
Alulírott pécsi polgárok tisztelettel kérjük Önt, a város vezetőjeként szíveskedjék a közgyűlés szeptember 20-i ülésén kezdeményezni, hogy a testület a Marx út nevének megváltoztatásáról hozott korábbi döntésének módosításával az utcát ne Wass Albertről, hanem Márton Áron erdélyi püspökről nevezze el!
Indoklás
Az önkormányzat június 29-i közgyűlésén döntött az utcanév-változtatásról.
A Marx utcanév megszüntetésének indokait el tudjuk fogadni, hiszen a 1989 előtti rendszer áldozatai, azok hozzátartozói, illetve mindazok, akik együtt éreznek a "proletárdiktatúra" áldozataival, okkal gondolhatják azt, hogy bár Karl Marx valóban nagy filozófus és társadalomtudós volt, de azzal, hogy maga javasolta az európai munkáspártoknak a "proletariátus forradalmi diktatúrájának" politikai programjukba emelését, eszmei előkészítőjévé vált egy kegyetlen és embertelen politikai rendszernek.
Wass Albert hazánkban a lakosság egy része számára népszerű, olvasott íróvá vált. Ő viszont a XX. század másik embertelen rendszerével nem egyszerűen eszmeileg azonosult, de e rendszer legsötétebb napjaiban az áldozatokkal szembeni könyörtelen fellépésre uszított.
A holokauszt magyarországi eseményei során 1944. júniusában került sor Kolozsvár zsidó lakosainak deportálására. Közismert, hogy a deportálások során a vidéki településekről a csecsemőktől az aggastyánig minden, a faji törvények szerint zsidónak minősített személyt - német kezdeményezésre, de a magyar közigazgatás és az erőszakszervezetek összehangolt tevékenységének eredményeként - elhurcoltak az országból. Túlnyomó többségüket ezt követően néhány napon belül a nácik meggyilkolták a hitleri Németország által üzemeltetett haláltáborokban. A kolozsvári "Ellenzék" című lap tudósítást közölt néhány elrejtőzött zsidó "lelepleződéséről". Wass Albert erre azonnal írást publikált a lapban "A patkányok honfoglalása" címmel. Ebben a zsidókat "patkányoknak" nevezi, amelyek az embernek csak kárt tudnak okozni, mi több, ellene harcot is folytattak. Az írás "tanulsága", hogy az itt maradt, "falakban, pöcegödrökben elrejtőzött patkányok" eltávolításáról is gondoskodni kell. (Az író antiszemitizmusának megítéléséhez csatoljuk Ágoston Vilmos "Az Újkor szobra" című, 2008-ban megjelent cikkét, aminek utolsó bekezdései foglalkoznak Wass Albert "A patkányok honfoglalása" című írásának megjelenési körülményeivel. Csatoljuk Wass Albert írását is. A jelenlegi kormányzat által kinevezett Médiatanácsnak az írást zsidóellenes szándékkal írott műként megbélyegző 828/2011. (VI. 22.) számú határozatát szintén csatoljuk.)
Azokban a napokban, amikor Wass Albert Kolozsvárott uszító írását közzétette, Márton Áron, Erdély katolikus püspöke a kolozsvári főtéren álló Szent Mihály-templomban az üldözött zsidók melletti kiállásra és az üldözöttek mentésére buzdította a város lakóit. A püspök egyidejűleg beadványokat küldött a magyar állam vezetőinek, melyben a deportálások leállítását követelte. Tevékenységéért Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból, s a magyar fennhatóság alatt álló Észak-Erdélyből is távoznia kellett Erdély Romániához tartozó déli részébe. 1944-es bátor fellépéséért Márton Áron püspök utóbb megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől a "Világ Igaza" kitüntető címet. Márton Áron bátor elszántsága azonban a háború után is többször megnyilvánult: Előbb azért küzdött, hogy Erdély határait a párizsi békekonferencián az etnikai határok mentén húzzák meg, majd egyháza függetlenségének megőrzéséért folytatott reménytelen küzdelmet a kibontakozó kommunista diktatúrában. Hosszú évekre börtönbe zárták, majd ezt követően hosszú éveken át házi őrizetben tartották. Kiszabadulása után a püspök a Ceausescu rendszer alatt is konokul és megvesztegethetetlenül megőrizte szellemi szuverenitását egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig.
Márton Áront azért javasoljuk az utca névadójának Wass albert helyett, mert az ő példaképül állításával egyetérthet mindenki, aki képes együtt érezni a XX. század valamennyi önkényének áldozataival.
Azt gondoljuk, az utcanév-cseréről szóló döntésnek ezzel a korrekciójával mi, pécsiek példát mutathatunk arra, hogy igenis lehetséges a múlt század jobb- és baloldali diktatúráitól sújtott, s jórészt az elszenvedett sérelmek okozta sebek begyógyulatlansága miatt máig megosztott országunkban egyszerre odafigyelni minden sérelmet szenvedett társadalmi csoport érzékenységére.
Javaslatunkat szélesebb körben is megvitattuk. Elsősorban azzal az általunk "Tolerancia Társaságnak" nevezett baráti és szakmai körrel tárgyaltuk meg a névváltoztatás ügyét, amelynek tagjai évek óta azért tartanak rendszeres kapcsolatot egymással, hogy megvitassák, milyen lépéseket tehetünk a különböző népcsoportok és vallási csoportok közötti türelem és megértés szellemének terjesztéséért városunkban és a dél-dunántúli régióban. Megkerestük a Pécsi Zsidó Hitközség vezetőjét, Goldmann Tamás elnök urat is, aki kifejezte egyetértését azzal a kezdeményezéssel, hogy Wass Albert helyett Márton Áron nevét viselje a korábbi Marx út.
Tisztelt Polgármester Úr!
Városunkban most már hosszú évek óta több száz ember részvételével kerül sor arra a felvonulásra, amit a pécsi zsidóság deportálása céljából a holokauszt idején létrehozott gettó felállításának évfordulójára szervez közösen a katolikus egyház Sant Edigio Közössége és a Pécsi Zsidó hitközség. Mi magunk is több alkalommal vettünk részt ezen a felvonuláson barátainkkal, kollégáinkkal, vagy éppen középiskolás diákjainkkal együtt. Egyikünk (Nagy János) az egyik fő szervezője kezdettől a felvonulásnak.
A pécsi közgyűlés számos tagja és vezetője - kormánypártiak és ellenzékiek - vett már részt a megemlékezésen és idén tavasszal is örültünk annak, hogy Ön, polgármester úr elvállalta az esemény fővédnökségét. A felvonuláson megtapasztalhattuk a velünk együtt részt vevők elkötelezettségét a holokauszt áldozatai mellett. Ezért gondoljuk azt, hogy a korábban a pécsi holokauszt-megemlékezésen rendszeresen résztvevő, de most a Wass Albert utcanevet megszavazó városvezetők bizonyára tájékozatlanok voltak az író 1944-es szerepvállalását illetően. Bízunk abban, hogy kellő tájékozottságot szerezve, döntésük módosításával feltétlenül kiállnak majd az áldozatok emléke előtti tisztelet, s a túlélők, valamint a leszármazottak emberi méltóságának tisztelete, indokolt érzékenységük figyelembe vétele mellett.
Kérjük tehát Önt, polgármester úr, szíveskedjék ismertetni a határozat módosítása melletti érveinket a szeptember 20-i közgyűlés előtt, s ezzel együtt javasolni, hogy a korábbi Marx út a jövőben ne Wass Albert, hanem Márton Áron püspök nevét viselje!
Tisztelettel:
Baracs Nóra tanár, Heindl Péter tanár, Nagy János tanár, Nagy Márta tanár, Vörös István tanár"
