A jelenlegi, társadalmi felhatalmazás nélkül létrehozott választási rendszerben a választópolgároknak a „tömbszavazási” kényszer miatt olyan pártokat és politikusokat is támogatniuk kellene a szavazatukkal egy esetleges hatalomváltáshoz, amelyeknek, illetve akiknek a támogatására nem hajlandók. Ezért az aktuális szabályok alapján a mostani kormányzat belátható időn belül nem is lenne leváltható. Minden bizonnyal éppen e helyzet előállításának a szándéka vezette a kormányzatot a mostani választási rendszer kialakításakor.
Emiatt stratégiailag egy kettős választás koncepcióját kell követnünk. A kettős választásnak az a lényege, hogy valójában két, egymást viszonylag gyorsan követő választáson keresztül történik meg a jelenlegi, antidemokratikus választási rendszer megváltoztatása és a választók akarata szerinti hatalomváltás.
Az első választás győzteseinek az a feladata, hogy az országgyűlésben jogszabályokba foglalják az új, demokratikus választás törvényi feltételeit.
A kettős választást megelőzi egy valódi „társadalmi szerződés” – egy közös platform - létrehozása. A „társadalmi szerződés” létrehozását a Demosz[1] hálózata katalizálná egy széleskörű demokratikus társadalmi diskurzus kereteinek létrehozásával, ehhez szakértők közreműködését is igénybe véve. Ennek a „társadalmi szerződésnek” a törvénybe foglalására kapnak felhatalmazást az első választáson megválasztott képviselők. Ezt a folyamatot úgy erősítjük meg, hogy a civil mozgalom láthatóvá teszi és támogatóként felmutatja a jövendőbeli szavazókat, azaz a második választás szavazóit, mégpedig azzal szlogennel, hogy „mi majd az új típusú politikai erőknek (pártoknak) leszünk a szavazói”.
A pártok megújulásának kritériumait is megszabjuk a „társadalmi szerződésben”. Amikor eleget tesz ezeknek a feltételeknek valamely politikai erő (párt), onnantól tud részt venni a kettős választási stratégia megvalósításában. Így a közös platform alapján az első választáson nyertessé váló társulás az új választási rendszer szabályozásába tehát nemcsak a választások feltételeit foglalja bele, hanem a pártok működésének a szabályait is. Ezzel a pártkörnyezet átalakításához is hozzájárulunk.
Az első választás után a választás demokratikus szabályainak megalkotását követően a törvényhozás lemond és új, immár demokratikus választásokat írnak ki. A második választáson indulók lehetnek új pártok és régiek is. A jelöltek lehetnek természetesen függetlenek is.
Vita volt arról, vajon a Demosz maga is alakuljon-e párttá és ha igen, akkor mikor. A nagy többség azt képviselte, hogy az első választás előtt semmiképp sem. Hiszen most nincsenek meg a demokratikus választás feltételei és így önálló pártként indulva csak a mostani rendszert lehetne kiszolgálni. A második választásra viszont – akik akarnak – dönthetnek úgy, hogy a Demosz által képviselt értékek mind hatékonyabb megvalósítása érdekében valamiféle pártot alapítanak. A Demosz, mint civil politikai mozgalom azonban egy esetleges ilyen döntéstől függetlenül is, önállóan működhet tovább.
Vitatkoztunk továbbá arról, hogy vajon miért lesznek érdekeltek abban a pártok, hogy a társadalmi szerződéskötésbe beszálljanak? Úgy véljük, a „társadalmi szerződés” közös és nyilvános kialakításával, továbbá egy kemény civil érdekérvényesítéssel el lehet érni a közhangulat átalakulását. Ez esetben viszont a pártok olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy ha nem szállnak be a társadalmi szerződésbe, az a politikai megsemmisülés veszélyét hozza rájuk.
A diskurzus kiterjedt még arra a kérdésre is, hogy milyen irányban szükséges szabályozni a pártok működését. Felmerült javaslatok: párt- és kampányfinanszírozás teljes nyilvánossága, az antidemokratikus pártműködési szabályok tilalma, a pártjelöltként megválasztott, de lelkiismerete alapján önállóan szavazó képviselőket büntető szabályozás tilalma, stb. A pártok működésének szabályozását a politikai rendszer demokratizálásán túl indokolja még a bizalom megteremtésének, és a választók által nem kívánt hatalomátmentés megakadályozásának az igénye is. Sokan vélhetik úgy a jelenlegi pártok tagságán belül, hogy ez az ő érdekük is.
A beszámolót és a beszámolóban foglalt „kettős választás” koncepcióját a 2015. szeptember 5-én, Békéscsabán tartott „Demosz 2.0.” Vándorgyűlés plenáris ülése 19 igen és egy nem szavazattal elfogadta.
(A beszámolót készítette: Heindl Péter)
[1] A Demosz céljai és alapelvei a demosz.org honlapon olvashatók.