A „mainstream” közélet folyvást züllik, a kiút pedig sokaknak egyáltalán nem látszik.

Lenne pedig! Egy társadalmi szerződés. Ebben meg kell fogalmaznunk közösen a politikai fordulat feltételeit. Mindenki a szövetségesünkké válhat, aki ezt hajlandó velünk megvitatni és a közösen létrehozott szöveg alapján elszánt a cselekvésre.

A Társadalmi Szerződés szövege két részből állhat:

Egyrészt olyan kötelezettségvállalásokból, amelyeket a „szerződők” a maguk számára az aláírás pillanatától elfogadnak.

Másrészt olyan, törvényszöveg szintűen megfogalmazott szövegekből, amelyeket egy széleskörű, egyszeri választási összefogás győzelme esetén az összefogók készek haladéktalanul, „automatikusan” törvényerőre emelni. Majd miután ezt megteszik, feloszlatják az új, demokratikus alkotmányos rend minimumkövetelményeit meghatározó országgyűlést és a szövetség köztük – legalábbis annak eredeti formájában – felbomlik. Ezt követően egy új, demokratikus választási rendszer alapján méretik meg magukat a korábbi összefogók, akár külön-külön, akár előzetes választási szövetséget kötve, de már nem a jelenlegi, antidemokratikus szellemű választási törvény kényszerétől vezérelve. Sőt. A társadalmi szerződésben összefogó aktivisták és szervezeteik közül sokan nyilván megmaradnak majd civilnek és nem vesznek részt az újabb – immár rendes választási ciklusra létrejövő – parlament megválasztásában. Ebben az értelemben itt egy alkotmányozó nemzetgyűlési választásokra szóló összefogásról van szó.

Miben állapodnak meg az összefogók?

Először az összefogásban részt vevő partnerek saját működését korlátozó szabályokról essék szó:

- A korrupció ellen: nem lehet a politikában olyan pénz, amiről nem tudjuk, honnan való. És mindenről tudni kell azt is, hogy mire költik. (Tudjuk, hogy ez egy kemény diktatúrában nem kivihető, de még hál’ istennek nem élünk kemény diktatúrában. Ezt valakinek követnie is kell: nyilvános honlapon, stb. Azt is követni kell, aki nem társul és nem tartja be ezeket a szabályokat. Róluk is tudni kell, mit mire költöttek. Ha nem tudjuk, ezt a tényt is nyilvánosságra kell hozni, és pellengérre kell tenni.)

- A másik, a nyilvános vita korlátozásának tilalma. Nem az az áruló, aki egy vita részleteit kiszivárogtatja, vagy aki a kisebbségi véleményét nyilvánosan, a többségivel szemben hangoztatja. Hanem pont ellenkezőleg: az a demokrácia árulója, aki a politikai viták nyilvánosságát korlátozza.

Ezek az összefogásban részt vállaló partnerek önként vállalt önkorlátozásai.

Másodszor vegyük számba azokat a témákat, amelyekről választási program-megállapodást kell kötnie az összefogóknak:

• Népszavazási törvény,
• Választási törvény a két pólust támogató választási rendszer elutasításával
• Médiatörvény azzal, hogy a médiaszabadságot csak az ismert klasszikus büntetőjogi kategóriákra tekintettel és csak a bíróság korlátozhatja.
• Párt- és kampányfinanszírozási törvény,
• A politikai szervezeteken, pártfrakciókon belül az írásban rögzített platformokon (alapelveken) túl a saját politikai véleménynyilvánítás és a szavazatokért való egyéni felelősség korlátozásának tilalma.
• Egyéb alkotmányos reformok.

Fontos, hogy jól kommunikálható hívószavakkal tehessük vonzóvá a közvélemény számára az összefogás ügyét. Melyek lehetnek ezek a hívószavak?

• A mindent elnyomó, korrupt, hivatali visszaéléssel szemben fellépünk.
• Kiállunk a jogaikban megsértett egyének mellett, függetlenül attól, hogy azért mikor, hol és milyen politikai oldalhoz kötődő hatalomgyakorlók a felelősek.
• Határozottan fellépünk minden ésszerűtlen, végső soron valamilyen, a közcélokkal ellentétes hatalmi érdeket szolgáló állami intézkedés ellen a sérelmet szenvedett társadalmi csoportok érdekében.
• Mindehhez azonban fel kell lépnünk a szabadságjogaink mindenféle korlátozásával és a népuralom gyakorlásának mindenféle korlátozásával szemben. Ezek a korlátozások ugyanis lehetetlenné teszik a hatékony társadalmi érdekérvényesítést. Ezért van szükség a „Társadalmi szerződés” megfogalmazására és az annak megvalósítását célul kitűző összefogásra.
• Ezt az összefüggést mindig konkrét ügyekben, a hatalommal való együttműködést a konkrét ügy megoldása érdekében mindig felajánlva, azonban a rendszer autokratikus természetéből adódóan az érdemi megoldást elutasító állammal és annak elnyomó hatalmi intézkedéseivel folyamatosan konfrontálódva lehet megmutatni és nyilvánvalóvá tenni a közvélemény számára.
• Az érdekharcba a nyitott demokratikus szellemű civil politikai eszközök alkalmazásával a táradalom tagjai remélhetőleg egyre inkább bevonhatók és így mozgósíthatók a „társadalmi szerződéshez” való csatlakozásra, illetve annak megvalósításában való részvételre is.

Konkrét ügyek, amelyek alkalmasak a széles körű társadalmi diskurzus megteremtésére és a mozgósításra:

• Az egészségügy mindenkit érintő szétzüllése elleni fellépés, konkrét ügyek, követelések mentén,
• A közoktatás szintén mindenki érintő általános hanyatlása elleni fellépés, konkrét ügyek, követelések mentén,
• országos korrupciós ügyek
• a földeladások ügye – vidéken a jelentősége nehezen alábecsülhető,
• a vasárnapi nyitva tartás ügye – ami nagyvárosi és a vidéki alsó középosztály, továbbá a szegény néprétegek számára mind a bevásárlási igények, mind a szabad idő kihasználása szempontjából lényegesen fontosabb, nagyobb odafigyelést igénylő probléma, mint ahogy azt akár a pártok, akár a civil aktivisták mozgalmai jelenleg kezelik! (Nem csak nálunk, világszerte a közös családi „kirándulások”, találkozók színtereivé váltak a nyáron légkondicionált, télen fűtött, fedett üzletközpontok vásárlóutcái.)
• a népcsoportok (etnikai, vallási, nemi identitáson alapuló, vagy szociális alapon – mindegy!) elleni uszítás és a szabadságunkat korlátozó intézkedések elleni fellépés jogi és politikai eszközökkel.
• stb.

Kiemelkedően fontosak a helyi ügyek miatti fellépések, pl. nálunk, Pécsett:

• Fodor Ibolya ügy, összefüggésben az összes helyi korrupciós üggyel, mint a Bayer Center ügy, a Tiborc féle „lámpagyújtogató” ügy, a Weöres-szobor ügy, stb., stb., stb. A KORRUPCIÓS ÜGYEK A LEGINKÁBB SIKERREL KECSEGTETŐ ÜGYEK KÖZÉ TARTOZNAK, FŐLEG HA A 2010 ELŐTTI, DE MÁIG HATÓ ÜGYEKET IS ÉRINTIK A HITELES TILTAKOZÁS ÉRDEKÉBEN (IS)!
• Kiállás a szegények mellett (pl. az uzsorások és a hatóságok együttműködése ellen, a hajléktalanok elleni ügyekben, a rászoruló óvodás, általános és középiskolás gyermekek étkeztetése és ingyenes iskolába utaztatása ügyében, stb.)
• Kiállás amellett, hogy a Csontváry képeket hozzák vissza Pécsre, és ne Budapesten, hanem Pécsett kerüljön sor egy világszínvonalú, nagyszabású Csontváry életmű-múzeum kialakítására.
• Kiállni a szabadságjog-korlátozó ügyekben, így a flashmobok, tüntetések kriminalizálása ellen, stb.
• Különféle pécsi foglalkoztatóknál érdekvédelmi ügyekben való kiállás, egymással való szolidaritás. EZEK IS SIKERÁGAZATOK LEHETNEK!
• Kiállni a menekültek elleni fellépés ellen, a vallási uszítás ellen, (a pécsi Hoppál Péter legutóbbi nyilatkozata elleni tiltakozás), a dzsihádizmus elleni küzdelemben a dzsihádista terror elől menekülő muszlimokkal való összefogásért,
• Kiállni Pécsett és a baranyai településeken a nyilvánosság korlátozása és hatalmi manipulációja ellen.
• stb., stb.

Ezek az összefogásra a társadalmat mozgósító eszközök, amelyekhez még sok mindent hozzá kell gyűjteni. Nagyon fontos egy ütemtervet és akcióterveket készíteni a politikai cselekvésre a társadalmi szerződés létrehozása és a kettős választási koncepció megvalósítása érdekében!

Pécs, 2015. november közepén

Heindl Péter

[1] A vitaanyagot  a Demosz negyedik, budapesti vándorgyűlésére készülve írtam és a mozgalom Facebook-csoportjában tettem először közzé.