Megjegyzés: A „BÜSZKESÉG ÉS ELŐÍTÉLET Vita a roma vészkorszakról. Ami az Eszmélet online cikkei között 2017. július 27-én megjelent írásból kimaradt" címmel és alcímmel közzétett blogbejegyzésben technikai korlátok miatt nem volt lehetséges az íráshoz tartozó „Függelék” és „Felhasznált irodalom” című szövegrészek közlése. Ezért ezek itt, külön blogbejegyzésben olvashatók. – H.P.
Függelék
I. Hullámverés
2016 szeptemberének elején az azóta sajnos megszűnt Népszabadság a Kritikában megjelent könyvbírálat kapcsán kétoldalas riportot közölt[1] az általam számos kiváló Népszabadság-beli cikke miatt amúgy nagyra becsült Czene Gábor tollából. E riportot azonban nem tudom a többi kiváló Czene-produktum közé sorolni. A cikkíró ugyanis egy keretes szövegrészben a Kali trash – fekete félelem egyik szerzőjére, Bársony Jánosra, a méltatlan morális megbélyegzés újabb jegyét sütötte. Bársony két mondatát idézte, melyek a 2014-es Kutatók Éjszakáján az MTA Kisebbségkutató Intézetében tucatnyi érdeklődő jelenlétében megrendezett pódiumbeszélgetésen hangzottak el a közönség soraiból felszólaló kisebbségkutató szájából. Czene Gábor azonban nem említett egy, az olvasó ítéletalkotásához feltétlenül szükséges körülményt. Azt, hogy a Bársony János által – valóban nem helyénvaló módon – felszólálásában megsértett személy, a Kali trash – fekete félelem című kötetben és Landauer Attila könyvbírálatában is gyakran említett történészprofesszor, Karsai László korábban, éppen a Népszabadság összehasonlíthatatlanul nagyobb nyilvánossága előtt, meglehetősen hasonló, durva, személyeskedő, a vitapartner erkölcsi integritását lerombolni igyekvő stílusban támadta a most Landauer Attila pamfletjében pellengérre állított szerzőpárt, valamint a roma holokauszt megítélésében hozzájuk hasonló szemléletet valló „egyes cigány értelmiségieket”.
Ekképpen: „Az immaginárius második világháborús szenvedések hangoztatása világos politikai szándékot takar. Lelkiismeret-furdalást ébreszteni a többségi társadalomban, kihasználva a holocaust szótól automatikusan görcsbe ránduló nem cigány médiaértelmiség tájékozatlanságát. Kicsit halkabban, a színfalak mögött pedig lehet alkudozni a német és a magyar kormánnyal arról, hogy kollektív kárpótlás címén melyik önjelölt cigány jog- és/vagy kisebbségvédő szervezet kapjon több pénzt.”[2]
A tárgyilagosság követelménye szükségessé teszi, hogy itt én is idézzem Bársony János hasonlóan méltatlan hangvételű, Karsait bíráló „riposztját”, amelyet Czene Gábor is idézett a Népszabadságban Landauer Attila könyvkritikája kapcsán megjelent riportjában: „Nyilván Karsai professzor is annak dolgozik, aki fizet. Őt a Jad Vasem fizeti, nem tudom, milyen szándékból.” „Enyhítő körülményként” ideidézem e kijelentés parabolaként értelmezését Bársony János felszólalásának későbbi mondataiban: „Tehát azt mondom, hogy itt érdekek vannak; a kárpótlással kapcsolatos pénzügyi érdekek vannak, ahogy erre Karsai úr több cikkében is utalt.”[3]
A szerzők pengeváltása után mind a roma jog- és kisebbségvédő szervezeteknek, mind a Jad Vasemnek lenne mit kikérniük maguknak.
Aztán a tanulmány megírására készülve a kezembe akadt Dupcsik Csaba Mélypontok című esszéje[4]. Az írás szerzője a Kali trash – fekete félelem-mel egyidejűleg megjelent, szintén a roma holokausztot feldolgozó Ha szaladok agyonlőnek, ha megállok agyonvernek. Az európai roma holokauszt című mű[5] elő- és utószavának írója, s egyben a kötet lektora volt. Az ő könyvük megjelenésének körülményeiről írta egyebek mellett ezeket a sorokat:
„…egy kollégám, aki más okokból, hm, neheztel rám, egy e-mailjében megfenyegetett, hogy recenziót ír vagy írat a fent említett könyvről. ’Ilyen nincs’ pislogtam, erre a motívumra nem is reagáltam, de a következő levélben még magyarázat is következett: ’Az a tudományos-erkölcsi magaslat, amelyből megszólalsz, egész egyszerűen nevetséges: erre próbáltam subrosa utalni…(…)’ ”- idézte Dupcsik Csaba az inkognitóját nyilván a „recenzió-íratás” során is megőrizni akaró kollégát.[6]
A fenti szövegeket megismerve megint csak az jutott eszembe, hogy a vitapartnert erkölcsileg is „kicsinálni” akaró összecsapások a konfliktus során a résztvevők szándékaitól függetlenül a vészkorszak feldolgozásának ügyét is gátolhatják. Dolgunk, hogy a feltétlenül szükséges és kívánatos tisztázó viták során is vigyázzunk egymásra, de még inkább az ügyre, amit előrevinni igyekszünk.
II. Motiváció
Írnék még pár mondatot arról, milyen személyes indíttatás vezetett arra, hogy ebbe a legalább 25 éve tartó vitába beleártsam magam.
Közel harminc éve foglalkozom jogászi, és középiskolai történelemtanári diplomával is rendelkező pedagógusként dél-dunántúli roma (elsősorban beás cigány) gyermekek iskolai sikerességének segítésével. Tíz éve az ormánsági szegény (többnyire roma) lakosság körében jogvédő, jogsegélyszolgálati munkát is végzek. Több mint egy évtizede az akkori kormányzat roma integrációs programjának segítése érdekében előítéletkezelő képzői és tréneri képzettséget szereztem hazai és külföldi képzőhelyeken, majd éveken át e szakterületen is dolgoztam. Emellett tíz éve általános és középiskolás diákjaimmal helytörténeti jellegű forráskutató (vagy, ahogy mi fogalmazunk: múltkutató, „nyomozós”) projektek keretében tárjuk fel a huszadik századi hazai társadalom történetét. Ezen belül kiemelten vizsgáljuk a társadalmi csoportok, vallási és nemzeti közösségek együttélésének történéseit. Éveken át foglalkoztunk a holokauszt helyi történetével, a magyarmecskei zsidó közösség sorsának feltárásával[7], majd beleástuk magunkat a helyi beás cigányok közösségi múltjának megismerésébe. Az utóbbi években pedig a baranyai roma holokauszt történetét kutatjuk. Munkám miatt is többszörösen elkötelezett olvasója lettem a Soá és a Pharrajimos történetét vizsgáló szakirodalomnak.
A téma megismeréséhez nagy segítséget nyújtott pedagógusi tevékenységem mellett a jogsegélyszolgálati munkám is. Kellő tapasztalatokat szerezhettem arról, hogy a hatóságok manapság mi módon diszkriminálhatják jogalkalmazói munkájuk során a képzetlen és szegény romákat. Most – talán a közoktatást kivéve – nincsenek a romákat diszkrimináló jogszabályok forgalomban, a diszkriminatív jogalkalmazás mégis gyakran megtapasztalható velük szemben. A két világháború közötti, és a világháború alatti korban viszont kétségtelenül léteztek romaellenes, diszkriminatív jogszabályok. Ezeket megismerve, s a korabeli hatóságok – csendőrök, jegyzők, főszolgabírák – gyakorlatának a szakirodalom és a visszaemlékezések alapján való megismerése után számomra nem volt nehéz képet alkotni arról, vajon hogyan érinthette az akkori hatósági diszkrimináció a cigányok mindennapi életét és vajon hogyan formálhatta, alakíthatta a romákkal való hatósági bánásmód a romák környezetében élő, s a hatóságok romaellenes fellépését rendszeresen látó nem-cigányok szemléletét is a cigányok megítélését illetően. Mind a mindenkori diszkrimináció feltárása, mind a diszkriminációból fakadó elnyomás elleni küzdelem, mind a különböző társadalmi csoportok együttműködésének előmozdítása fontos része a munkámnak.
Hivatkozott irodalom
(Az alábbi ismertetés mind az Eszmélet online cikkeként megjelent szövegben, mind az onnan kimarad, blogbejegyzésben közölt szövegrész hivatkozott publikációit tartalmazza.)
Bauer 2007 – Bauer, Yehuda: Ebben áll a különbség Beszélő, 2007. április. 55-56.old. Elérhető: http://beszelo.c3.hu/cikkek/vitak-es-tenyek-a-pharrajimosrol-a-roma-holokausztrol [letöltve: 2017-01-20] Eredeti megjelenés: Haaretz, 2005. november 29-i szám)
Bársony 2004 – Bársony János: Romák története a XX. században és a Pharrajimos in: Bársony János- Daróczi Ágnes (szerk.): Pharrajimos. Romák sorsa a nácizmus idején. L’Harmattan, 2004. 17-34. old.
Bársony 2016 – Bársony János levele Czene Gábornak a Népszabadság szerkesztőségébe (Kézirat) 2016. szeptember 4.
Bársony-Daróczi 2004 – Bársony János – Daróczi Ágnes (szerk.): Pharrajimos. Romák sorsa a nácizmus idején L’Harmattan, 2004.
Bársony-Daróczi 2015 – Bársony János, Daróczi Ágnes: Kali trash – fekete félelem, Pharrajimos – szétvágatás, Samudaripen – legyilkolás. A romák sorsa a Holocaust idején Magyarországon II. Cigányságkutató Intézet – Romano Instituto, 2015.
Bernáth-Brassói-Orsós 2015 – Bernáth Gábor – Brassói Vivien – Orsós Julianna: Ha szaladok, agyonlőnek, ha megállok, agyonvernek. Az európai roma holokauszt Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 2015.
Bokor 1982 – Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz RTV-Minerva-Kossuth, 1982.
Braham 2007 – Randolph L. Braham (főszerk.): A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája Park Könyvkiadó, Budapest, 2007.
Csalog 1976 – Csalog Zsolt: Kilenc cigány Kozmosz Könyvek, Budapest, 1976. Elérhető: http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/csalog_kilenc.pdf [letöltve: 2017-01-28]
Czene 2016 – Czene Gábor: Tények. Tényleg? Népszabadság, 2016. szeptember 10. Hétvége, 2-3. old. A cikk „A bűnügyben nem veszi észre a rendkívüliségét” - Keserű, indulatos vita tört ki a magyar roma holokausztról címmel jelent meg a nol.hu-n. Hozzáférhető: http://nol.hu/belfold/ciganysag-holokauszt-magyarorszag-vita-konyv-masodik-vilaghaboru-1631295 [letöltve: 2017-01-26]
Dupcsik 2009 – Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányok története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890-2008 Osiris Kiadó, Budapest, 2009.
Dupcsik 2014 – Dupcsik Csaba: Mélypontok – hozzászólás helyett 2014. Elérhető: https://www.academia.edu/24921420/Dupcsik_Csaba_M%C3%A9lypontok_2016_ [letöltve: 2017-01-20]
Erdei 2003 (1943) – Erdei Ferenc: A magyar társadalom Neuman Kht., Budapest 2003. Elérhető http://mek.oszk.hu/05900/05942/html/ [letöltve: 2017-02-19]
Esterházy 1986 – Esterházy Péter: Bevezetés a szépirodalomba Magvető Kiadó, Budapest, 1986
Harmat 2015 – Harmat József: Roma holokauszt a Grábel-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése Várpalotán 1945-ben Várpalota Önkormányzata és a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára, Várpalota – Veszprém, 2015
Heindl 2014 – Heindl Péter: A Ney Lili-projekt Romológia folyóirat, Pécs, 2014. 4-5. szám. Az írás magyar és angol nyelvű, javított változata az interneten elérhető: http://romologiafolyoirat.pte.hu/?page_id=951, http://romologiafolyoirat.pte.hu/?page_id=951&lang=en [letöltés: 2017-01-28]
II, János Pál 1997 – II. János Pál pápa: Beszéd “Az antijudaizmus gyökereiről” címmel rendezett szimpózium résztvevőihez 1997. október 31-én Eredeti megjelenés: L’Osservatore Romano, 1997. november 1. Az olasz nyelven elmondott beszéd és annak angol fordítása az interneten hozzáférhető: http://w2.vatican.va/content/john-paul-ii/it/speeches/1997/october/documents/hf_jp-ii_spe_19971031_com-teologica.html, http://w2.vatican.va/content/john-paul-ii/en/speeches/1997/october/documents/hf_jp-ii_spe_19971031_com-teologica.html [letöltve: 2017-01-28]
Karsai 1992 – Karsai László: A cigánykérdés Magyarországon 1919-1945. Út a cigány Holocausthoz Cserépfalvi kiadása, 1992.
Karsai 1998 – Karsai László: Roma holocaust, magyar történelem Népszabadság, 1998. augusztus 17.
Karsai 2001 – Karsai László: Holokauszt Pannonica Kiadó, 2001.
Karsai 2016 – Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz Balassi Kiadó, Budapest, 2016.
Katz 2005 – Katz Katalin: Visszafojtott emlékezet. A magyarországi romák történetéhez Pont Kiadó, Budapest, 2005.
Kádár-Vági 2004 – Kádár Gábor, Vági Zoltán: Előítéletek rabságában Népszabadság, 2004. július 31. Hozzáférhető: http://nol.hu/archivum/archiv-327634-146085 [letöltve: 2017-01-20]
Kenrick-Puxon 2001 – Donald Kenrick, Grattan Puxon: Cigányok a horogkereszt alatt Ford.: (angolból) Dr. Novák György, Centre de recherches tsiganes – Pont Kiadó, Budapest, 2001.
Landauer 2016 – Landauer Attila: Mi is ez a könyv? Kritika, 2016. május-június 20-25. old. Hozzáférhető: https://www.academia.edu/27952324/Mi_is_ez_a_k%C3%B6nyv [letöltve: 2016-08-24]
Mezey-Tabuer 1980 – Mezey Barna, Tauber István: A magyarországi cigányság helyzetének rendezését célzó jogi szabályozás egyes kérdései. Budapest, 1980, ELTE-ÁJK, Acta Facultatis. Tom. XXIII., 235. oldal; Hozzáférhető: https://www.academia.edu/21486033/Forr%C3%A1sok_a_magyarorsz%C3%A1gi_cig%C3%A1nys%C3%A1g_t%C3%B6rt%C3%A9net%C3%A9b%C5%91l_1758-1999_ [letöltve: 2017-08-07]
Mezey-Pomogyi-Tauber 1986 – Mezey Barna, Pomogyi László, Tauber István: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban 1422-1985 Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986.
Nagy 2011 – Nagy Pál: Források a magyarországi cigányság történetéből /1758-1999/ Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány kiadása, Gödöllő, 2011. Hozzáférhető:
Pomogyi 1995 – Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon Osiris – Századvég, Budapest, 1995.
Purcsi 2004 – Purcsi Barna Gyula: A cigánykérdés „gyökeres és végleges megoldása”. Tanulmányok a XX. századi „cigánykérdés” történetéből Csokonai Kiadó, Debrecen, 2004.
Radnóti 2006 – Radnóti Ilona: „…úgy kell eljárni, mint a zsidókkal”. Roma holokauszt Baranyában Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 2006.
Rittner-Smith-Steinfeldt 2009 – Carol Rittner, Stephen D. Smith, Irena Steinfeldt: A holokauszt és a keresztény világ Ford.: (angolból) Zalotay Melinda, Egyházfórum – Balassi, 2009.
Stanton 2006 – Gregory H. Stanton: Ten Stages of Genocide (2006) Hozzáférhető: https://genocideeducation.org/wp-content/uploads/2016/03/ten_stages_of_genocide.pdf [letöltve: 2017-01-20]
Számvéber 2002 – Számvéber Norbert: Páncélosok a Tiszántúlon Paktum Nyomdaipari Társaság, Budapest, 2002. Hozzáférhető: http://mek.oszk.hu/05000/05068/html/ [Letöltve: 2017-01-30]
Szita 2000 – Szita Szabolcs: A magyarországi cigányok történetéből in: Szita Szabolcs (szerk.): Tények, adatok a cigányok háborús üldöztetésének (1939-1945) tanintézeti feldolgozásához Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ, Budapest – Nyugat-Magyarországi Egyetem Soproni Tanárképző Intézete, Társadalomtudományi Tanszék, 2000., 35-71. old.
Szita 2004 – Szita Szabolcs: A romák vesztőhelye, a komáromi Csillagerőd 1944. őszén in: Bársony János- Daróczi Ágnes (szerk.): Pharrajimos. Romák sorsa a nácizmus idején. L’Harmattan, 2004. 68-78. old.
Ungváry 2004 – Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban Osiris 2004.
Vigh 1984 – Vigh Károly: Ugrás a sötétbe Magvető Könyvkiadó, Budapest 1984.
Vörös 2007 – Vörös István Károly: Baranya vármegye. In: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Szerk.: Randolph L. Braham, Tibori Szabó Zoltán közreműködésével, Park Könyvkiadó, Budapest, 2007.
Weber 1985 – Max Weber: Vallásszociológia. II. Hinduizmus és buddhizmus (Részletek) In: Falvak és kasztok a változó Indiában (A szövegeket válogatta Gáthy Vera) ELTE ÁJK Tud. Szoc. Tanszék – MTA Szociológiai Kutató Intézet, Budapest, 1985.
JEGYZETEK
[1] Czene Gábor: Tények. Tényleg? (in: Népszabadság, 2016. szeptember 10. Hétvége, pp. 2-3) A cikk „A bűnügyben nem veszi észre a rendkívüliségét” - Keserű, indulatos vita tört ki a magyar roma holokausztról címmel a nol.hu-n is megjelent. Hozzáférhető: http://nol.hu/belfold/ciganysag-holokauszt-magyarorszag-vita-konyv-masodik-vilaghaboru-1631295 [letöltve: 2017-01-26]
[2] Karsai 1998.
[3] Elhangzott 2014. szeptember 26-án, a Kutatók Éjszakáján, az MTA Kisebbségkutató Intézetében megtartott fórumon, Karsai László jelenlétében. A beszélgetésről készült videofelvétel hozzáférhető:
https://www.youtube.com/watch?v=ZVCa8bQLxDQ [letöltve: 2017-01-20]
[4] Dupcsik 2014.
[5] Bernáth-Brassói-Orsós 2015.
[6] Dupcsik 2014, 17.
[7] Erről: Heindl 2014.
